2 nap alatt 3 éttermet látogattunk meg az Étterem Hét keretében.
Ketten voltunk és összesen 17 féle ételt fogyasztottunk plusz 1-2 kisebb falatot, leírni is sok. :)
Sajnos időhiánnyal küzdünk, így most hosszabb szöveg helyett következzenek a sokatmondó ételfotók, az utolsó fotó alatt pedig egy rövid leírás.

A fúziós éttermek manapság minden utcasarkon sorra jelennek meg, a kézenfekvő, már-már klisés összeköttetéstől, a bizarr és szinte elképzelhetetlen párosításig konkrétan bármit ki tudunk próbálni, ehetünk olyan országok konyhájáról, ahová egyébként több órát kellene repülnünk, és a multikulturális gasztronómia elterjedésének hála a zene, a bútorok, vagy akár a személyzet egyenruhája is egyaránt segít abban, hogy igazán kiszakadjunk a nagyvárosból, és pár órára „teleportáljunk” egy teljesen más világba. A Duna-parti Up&Down a nagykönyves francia fine dining-ot keveri a könnyed, szemtelen japán street food-dal, és nem csak az a’la carte menüjükből sziporkázik a fantázia és az innováció, de az Étterem Hétre is remekbe szabott variációkkal készültek.

Az Országos Étterem Hét első napján rögtön 2 étterembe is ellátogattunk. Hogy egy kicsit keverjük-kavarjuk a paklit, két teljesen ellentétes konyhát próbáltunk ki. Jöjjenek hát a zsidó és a japán fogások!

Már egy ideje szemezgettünk az újpesti Központ bisztróval, de mivel nagyon kiesik a mi "vérkeringésünkből", így egyelőre nem jutottunk el ide. Azonban nemrég Újpesten jártunk, és ha már itt vagyunk, akkor evidens, hogy kipróbáljuk a jó ár-érték arányáról is ismert éttermet.

A Valentin-napot tulajdonképpen Szent Bálintnak köszönhetjük, aki valamikor a 3. században ezen a napon halt mártírhalált egy vak lány meggyógyításáért. De ott a leghírhedtebb maffialeszámolás Chicagóból, 1929-ből, ami konkrétan Valentin-napi mészárlás néven került be a történelembe. Mi meg szerelmesek vagyunk: virágot, csokit és drága ajándékot veszünk egymásnak, és összebújva nézünk egy-egy romantikus filmet a kanapén. Vagy csinálunk mi is egy Valentin-napi mészárlást, mondjuk Budapest egyik legújabb és legfelkapottabb steak-éttermében, a Mészár Steak Kitchen-ben.

Mint a japán konyha nagy szerelmeseinek, ideje volt már kicsit másféle ázsiai konyhák világába is betekinteni. A thai, a kínai, a vietnámi gasztro-élményekhez néhány napja gyűjtöttünk egy kis koreait is. Budapesttől mintegy 50 percet autóztunk, a rácalmási Jankovich Kúria koreai éttermébe.

A budapesti Hold utcai vásárcsarnokban nagy események zajlanak. Sorra nyitnak a jobbnál-jobb, egyelőre főleg ebédidőre specializálódó street food helyek és szaporodnak a jó értelemben vett piacosok is. Itt már szinte mindenféle ételt és konyhát megtalálhatunk. Van itt jó féle halas, tésztás, rántott húsos, pizzás, lángosos, ázsiai…stb. Most újabb gyöngyszemmel gyarapodott a kínálat, a földszinten megnyílt a Via Lattea Gourmet Shop, amely Gianni Annoni legújabb gasztro-vállalkozása.

A XII. kerületi Szent Orbán téren nagy falatok várják a BIGinning étterembe betérőket.
Ide senki ne jöjjön el úgy, hogy előtte már evett. Mi sem tettük! Reggel felébredtünk, reggeli gyanánt lecsúszott egy kávé, majd ebédidőig egy falatot sem ettünk, mert tudtuk, hogy hová megyünk és mire számíthatunk. A BIGinning a „Big dining” vonalat viszi… hogy ez mit is jelent?

6 fogásos japán szaké vacsorán jártunk a budapesti TOKIO étteremben.
Hogy mi volt az este tanulsága?
Mindenképp az, hogy komoly jövőképe lesz a különféle prémium szakéknak Magyarországon, erre az igazán szerethető italra mostmár kicsit másképpen nézünk, mint eddig…

Egyik kedvenc kis japán ételbárunk a Ramenka, melyről eddig még nem esett szó a blogunkon. Pedig nagyon odavagyunk az ázsiai ételekért, sőt többször ettünk már itt. De ami késik, nem múlik.
Nézzük csak meg, mi is lehet a Ramen(ka) titka…